A múlt heti hazai sikerek után -azt hiszem -mindenki úgy készült, hogy a Gyula ellen biztosra mehetünk. Ez majdnem megbosszulta magát.Hogy tanult kollégámat idézzem: nem elég a mellényt kiküldeni a pályára...

Játszani is kell!

Bár a helyzeteket kidolgoztuk. A befejezésekkel volt bajunk végig. Koncentráció?Valósznű.

A meccs kisértetiesen hasonlított a hazai Kiskunfélegyháza elleni vergődésünkhöz.

Ahogy ott sem volt, aki magához ragadta volna a karmesteri pálcát és a nehéz helyzetekben megoldotta volna eredményesen a támadásokat, itt sem nagyon volt ilyen.

Az ellenfél pedig egyre jobban belemelegedett, "vérszemet" kaptak, s úgy nézett ki, hogy a második megyei meccset is elveszítjük, amikor OLÁH ZSOLTI küzdelemből, akaratból jó példát mutatott, s magával vitte a társait az utolsó percekben. Labdákat szerzett, hajtott, elbizonytalanította a fiatal gyulai játékosokat és felhergelte az ellenfelet. Fontos szerep jutott neki a győzelemben.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy a fegyelmezetlensége majdnem rosszul sült el.DE emlékezzünk a jó megoldásaira!

Egyébként a pénteki edzés végén a bokája megsérült, diónyi méretű duzzanat keletkezett rajta, ami szombatra sem múlt el. Így vállalta a mérkőzést,  akik, láttuk, mondhatjuk, hogy nem látszott a játékán. Úgy hajtott, mint máskor is! EZ A HOZZÁÁLLÁS NAGYON JÓ! Köszönöm, Zsolti!

Persze ez nem egyedi eset a csapatban!)

Gyula - Békési SZSK 65 - 66 (17-13,18-19,20-15,10-19)

Jv.:Szalontai, Borgula

40 néző

Békés:Nagy Á:(4), HORVÁTH(11), Varga(5),Korcsog(9), Madaras(7)Csere:SZEKERES(13/3),TAKÁCS(8), Szalay(3), OLÁH(6),Bányai, Orgován, Bodnár Edző:Balog Vilmos

(A kiemelések viszonylagosak) Igazi csapatmunka volt ez a meccs. Csak az utolsó negyedben hoztunk valamit a megszokott játékunkból, de ott is volt sok hiba közben.

A múlt hét után nehéz volt eldönteni, hogy milyen kezdő ötössel menjünk fel a pályára, hiszen sok jó egyéni teljesítmény volt. Kicsit változtattam, a külső embereknél most Robinak és Ádámnak szaaztam bizalmat. Nagy elszántsággal kezdték is a mccset, rendre kidolgoztuk a kinti dobóhelyzeteket, de egyikük sem tudta hozni a szokott dobóformáját. Lehet, hogy a csarnok hűvös levegője is ludas volt ebben...A 7.percben 11-6 volt, s ezalatt kihagytunk 8-ból négy büntetőt. Ez jelzi, hogy ennyi idő alatt 1 mezőnykosart sikerült elérnünk. Cserékkel igyekeztem megtalálni a dobóemberünket, Krisztián, majd Szeki is pályára lépett. Csak minimális előrelépés volt. Negyed vége 17-13.

A . negyedet 7-0-ás "rohanással" kezdtük remek zónánknak köszönhetően, átvettük egy pillanatra a vezetést, azt hittem, hogy végre bemelegedett a csapat és jön a várva-várt jó játék.

Aztán a palánk alatt kaptunk néhány kosarat, majd a gyulaiak szépen kipasszolták a zónánkat és Stefanovits három pontos dobásával ismét vezettek öttel.Takács Imi beállása új lendületet adott a játékunknak, a nagyed végére ismét felzárkóztunk 3 pontra.

A második félidő elején letámadással próbálkoztunk, ami nagyon nem jött be. Simán átjátszották, könnyű kosarakat dobtak belőle.Hirtelen 11 lett a különbség.  Továbbra is csak szenvedtünk támadásban, semmi sem sikerült. A 6. perc körül men fel Zsolti, s ezutánaz ő percei követeztek.Dobott 6 pontot, labdákat szerzett, faultokat harcolt ki. De felzárkózási kisérletünket visszaverték a gyulaiak, a negyed végén isméthárom büntető kimaradt, a különbség 12 pont.

Igen rosszul állt a szénánk...

Az utolsó negyedre maradt a feladat, hogy megfordítsuk a meccset. Mivel messziről eredménytelenek voltunk, igyekeztünk a centereket megjátszani, Szeki néhány remek labdával helyzetbe hozta Gyurit, aki ekkor jól használta ki testi erejét. Azonban rövidesen kipontozódott. Takács Imi ment föl helyette, aki nagyon fontos kosarat szerzett. Az ellenfél fiatal játékosai több labdát eladtak, vagy Zsolti jól helyezkedett, s meg tudta szerezni őket. Jani és Imi kosaraival két perccel a vége előtt átvettük a vezetést. Közben Madaras is magára talált, kiosztott három hatalmas blokkot, lepattanókat szedett.Az utolsó percben Robi kosarával egypontos vezetést szereztünk. A gyulai csapat támadott, ivédekeztük az akciójukat, a labda Zsoltihoz került a jobb oldalon, elvezette Stefanovits mellett, aki hátulról kétkézzel elkapva födre vitte a játékosunkat. A játékvezetők nyomban sportszerűtlen hibát fújtak, két dobás és labdabirtoklás következett volna 4 másodperccel a vége előtt...

Ám Zsolti elveszítette a fejét, s dulakodni kezdett az ellenféllel. Ő is megkapta a sportszerűtlen hibáját, ezzel változott a helzet.

Sérülés miatt két cserét is el kellett követnünk, Takács Imi és Zsolti is lejött. Nagy Ádám ment fel, ő dobta a két büntetőnket, higgadtan bedobta mindkettőt. 3 pont ide, de elvesztettük a labdabirtoklást, sőt Stefa dobhatott két büntetőt. Ő is értékesítette mindkettőt. Maradt ey pont előnyünk, s a félpályáról jött a gyulai csapat.

A bedobásnál az ellenfél játékosa padlóra került, a labda Ádám kezében landolt, végigvezette a pályán, ám a büntetőnél a gyulai védő hátulról összerúgta a bokáját, így a ziccer kimaradt. A játékvezetői síp néma maradt...

Ezzel letelt a játékidő, szerencsés körülmények között, talán nagyobb rutinunknak köszönhetően sikerült megnyernünk ezt a meccset.

A félegyházi vereség után azt mondtam, hogy annál gyengébben már nem lehet játszani, hát megpróbáltuk...

Azért az akarattal, a küzdéssel a 2. félidőben már nem volt gond, de jövő héten csak a küzdés önmagában nem lesz elég, annál több kell!

Egy jól játszó, küzdő CSAPAT megverheti a Ceglédet!

Vegyünk példát a pásztói csapatról, akik nagy bravúrt hajtotak végre a Kiskunfélegyháza legyőzésével. A békési vereség után tudtak megújulni, győzni.

Nekünk is meg kell újulnunk, ismét talpra kell állnunk!